A három hónapos lejáratú áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert Görögország a Nemzetközi Valutaalappal szemben már fizetési késedelembe esett, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak kell törlesztenie. Az eurózóna pénzügyminiszterei telekonferencián elfogadták az ötletet.
Néhány órával azelőtt, hogy szerda késő este a görög parlament dönt az országnak felajánlott újabb, immár harmadik pénzügyi mentőcsomagról és annak feltételeiről, a kormányzó Sziriza központi bizottsága bejelentette: ellenzik a megállapodást az EU-val.
Nadia Valavani görög pénzügyminiszter-helyettes azt írta a görög kormányfőnek, hogy nem tudja támogatni a megszorításokat, ezért lemond.
7 milliárd eurós áthidaló kölcsönt ad az Európai Bizottság Athénnak, ha a parlament szerdán megszavazza a szigorú reformcsomagot, amelyet a hétfői megállapodás fejében kell bevezetniük. Az áthidaló kölcsönt három hónapon belül kell visszafizetnie a görög kormánynak.
Ciprasznak alighanem az Európa-barát ellenzék támogatásával sikerülhet csak elfogadtatni a jogszabályt, ami az újabb görög mentőcsomag feltétele.
Az ukrán kormányfő szerint "politikai katasztrófa" a görög válság kezelési módja, amely miatt máris erősödik az Ukrajnától megkövetelt reformokkal szembeni hazai ellenállás.
Jánisz Varufakisz, a posztjáról lemondott görög pénzügyminiszter interjút adott egy brit lapnak. Azt mondta, egyedül maradt kormányán belül radikális elképzeléseivel, ezért mondott le. Az öt hónapon át húzódó tárgyalásokat a közgazdász meddőnek nevezte, és azt mondta, üres tekintetekkel találkozott Brüsszelben, valahányszor gazdasági érvekkel hozakodott elő. A feszült időszakban napi két órákat aludt.
A kormányzó Sziriza több tagja és párt koalíciós partnere sem támogatja az új görög megállapodást. A jobboldali Független Görögök vezetője szerint a csomag "50 milliárd euró értékű, az állami tulajdont érintő garanciákról és az emberek otthonainak lefoglalását is tartalmazó törvénymódosításokról szól", ezért nem tudja támogatni azt.
Az Új Demokrácia nevű konzervatív párt, a fő ellenzéki erő Görögországban közölte: nemcsak felhatalmazza a miniszterelnököt egy megállapodás megkötésére, hanem megbízza azzal, hogy akadályozza meg az ország kiválását Európából és az euróövezetből.
Párizsban tartott közös sajtótájékoztatót a német kancellár és a francia elnök a görög adósságválság ügyében. Míg Hollande azt mondta, országaik tiszteletben tartják a görög nép szavazatait, amelyekkel nemet mondtak a hitelezők ajánlataira, Merkel szerint a többi tagállam akaratát is tisztelniük kell. A kancellár azt várja, hogy a görög kormány még a héten beterjeszti új javaslatait. A francia elnök azzal biztatta Cipraszt, hogy az ajtó még nyitva áll előtte.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter nem zárja ki a görögök kiválását az euróövezetből, Varufakisz a hitelezők terrorjáról beszél.
Megjelent a péntek esti kormánypárti nagygyűlésen Athénban Alekszisz Ciprasz miniszterelnök és hívei ünneplése közepette kijelentette: "a görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik sorsukat".
Egymilliárd euró forgóeszközzel rendelkeznek a görög bankok, működésük biztosítása hétfőtől már az Európai Központi Bankon (EKB) múlik.
A görög államadósság 30 százalékos leírását és egy 20 éves türelmi időszakot javasolt pénteken Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy ezáltal fenntarthatóvá tegyék az ország adósságállományát.
Ha a vasárnapi népszavazáson a görögök többsége elveti az adósságválság megoldását célzó hitelezői javaslatot, akkor az drámaian rontani fogja Görögország helyzetét a további tárgyalásokon – mondta pénteken Luxembourgban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Az arany piacán már nem érződik a görög adósságválság, az árfolyamot elsősorban az amerikai adatok mozgatják.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög gazdaságban katasztrofális, Közép-Európában ugyanakkor jóval enyhébb következményei lennének a Grexitnek, vagyis Görögország távozásának az euróövezetből.
Leminősítette Görögország eddig is mélyen spekulatív – vagyis messze nem befektetési ajánlású – államadós-osztályzatát a Moody's Investors Service, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a hivatalos hitelezők nyújtotta további pénzügyi támogatás nélkül Görögország előbb-utóbb törlesztési csődbe kerül a magánszektorbeli hitelezőkkel szemben fennálló adósságaival.
Kevesebb, mint egy hét áll rendelkezésére a hatóságoknak, hogy megszervezzék a referendumot, ezért az előkészületek gőzerővel zajlanak. Az állami nyomdában hétfőn kezdődött meg a szavazócédulák nyomtatása. A kérdés így hangzik: "El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?".
A Nobel-díjas közgazdász szerint a Görögországgal szembeni irreális elvárások még mélyebbre taszítják az országot, a tárgyalások pedig sokkal inkább az erőről és a demokráciáról szólnak, mint a pénzről és a gazdaságról. Miközben Görögország nagy részt vállalt abból, hogy az európai bankrendszer kikerüljön a csávából, az ország rendelkezésére bocsátott összegek nem jutottak el oda, ahová szánták őket – írta Joseph Stiglitz.
